🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > orosz szekták
következő 🡲

orosz szekták: az orosz ortodox egyháztól (→Oroszország) elszakadt, majd további részekre bomlott közösségek. - Az ~ kialakulása →Nyikon pátr. lit. reformzsinata (1654) után kezdődött el és évszázadokon keresztül tartott. Ennek során az ~nak 3 csoportja alakult ki: a →raszkol, a →lelki keresztények és a →racionalista szekták. - Prot. hatásra jött létre a baptisták, az evangéliumi ker-ek és a beléjük olvadó paskiviánusok s a →stundobaptisták szektája a 19. sz. 2. felétől. - Sajátos közös vonásuk: a vallási radikalizmus és a mély közösségi érzés. Az áll. 1905-ig egyformán üldözte őket. A vallás elleni agitáció súlypontja napjainkig a szekták elleni küzdelem. A chlysztek, a jehovisták, a skopcok, az igazi ort. ker-ek közösségi jellegének elismerését az áll. megtagadta. Egyesek csak keletkezési ter-ükön vannak jelen, v. ott, ahová tagjaik önkéntesen v. kényszerből elvándoroltak. Teokratikus elképzeléseik miatt szívesen élnek zárt településekben, ilyeneket a SZU-n kívül is alapítottak. - A 20. sz. elején már több mint 600 változatuk volt. Híveik száma 1917: kb. 20 millió. →óhitűek (raszkolnyikok), →zsidózók, →krisztuskövetők (ostorozók), →duhoborecek, →tejivók (molokánok), →öncsonkítók (szkopcok). P.I.

Algermissen 1930:373. - Timkó 1971:297.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.